Látnivalók Aradon

Evangélikus templom: leírás sok fényképpel, kapcsolat, cím, térkép, GPS. Kapcsolat Arad látnivalóinak térképe, szállás, éttermek, üzleti lehetőségek, időjárás ...

Arad Városháza körkép, Aradi képek, Európa, Románia, Arad. ►

Arad belvárosát a főút néven ismert közlekedési sugárút uralja. Ezen az egyik legreprezentatívabb épület az Állami Színház. Elhelyezésénél fogva kilátást nyújt ...

Evangélikus templom: leírás sok fényképpel, kapcsolat, cím, térkép, GPS. Kapcsolat Arad látnivalóinak térképe, szállás, éttermek, üzleti lehetőségek, időjárás ...

Történeti adatok Arad főútjának egyik legelegánsabb palotáját a gazdag aradi kereskedő Hermann Gyula, és felesége építtette az 1880-as évek legelején. Eredetileg négy luxus-apartmant alakítottak ki benne, az épület mögött pedig gondosan tervezett kert és udvar terült el. Hermann Gyula Tóth András épületszobrászt (a szalontai Kossuth szobor alkotóját, Tóth Árpád költő édesapját) bízta meg a ház díszítésével. A műemlék leírása Az U alaprajzú, kétemeletes épület Arad főutcáján áll, főhomlokzatával illeszkedve annak zártsorú beépítéséhez. Homlokzata szabályos, elegáns kialakítású, 2 +7+2 tengelyét a középtengelyre szimmetrikusan alakították ki. Az első és az utolsó két tengelyt az emeletek szintjén húzódó gazdagon díszített korinthoszi fejezettel ellátott falpillérek keretezik két oldalról. A fejezetek mindegyikéről egy-egy maszk tekint alá. A falpillérek törzse kannelúrázott, vízszintesen pedig áttört, szorosan font indaköteg osztja őket öt egyenletes szakaszra. A földszint falfelületén rusztikázott vakolat, a nyílások körül és a sarkok mentén szintén vakolatból alakított armírozás látható. Az emeleti pillérek vonalában sarokarmírozás határolja a homlokzat két szélső duplatengelyét. Az üzlethelyiségek kirakatai és bejáratai felköríves záródásúak, az első és az utolsó - dupla tengely - a főtengelyben nyíló kapunyílással megegyező szélességű. A főtengely két oldalán elhelyezkedő három-három üzletportált stilizált ión fejezetes, csavart törzsű, indadísszel körültekert, lábazatán maszkok szájából alácsüngő füzérekkel díszített rézoszlopok keretezik. A földszintet fogrovatos és tojásléccel díszített, erős kiülésű párkány zárja le, amely az emeleti erkélyek alatt golyvázódik. A két emeleti szint falfelülete egyszerűen sávozott. Az első emelet nyílásai alatt az övpárkányra támaszkodó mellvédsor húzódik, amelyet összefüggő párkány zár le. A mellvédet a nyílások mindegyike alatt ballusztrád alkotja. A félkörös nyílások mindegyikét pillérekre támaszkodó, kagylós motívumokkal ellátott keret díszíti, ezt pedig a mellvéd párkányára támaszkodó aedikula-szerű vakolatdísz veszi körül: két oldalt volutás konzolokkal lezárt pilaszterek állnak, amelyek tört szegmensíves timpanont tartanak. Az ablakkeret és a timpanon közti mezőben fűzérdíszek által közrefogott kagylómotívum látható. A homlokzat két szélső dupla tengelyét azt első emeleten egy-egy íves zárterkély emeli ki, közepén az emelet ablakaihoz igazodó típusú félkörös ablaknyílás, két oldalán pedig egy-egy keskeny, egyenes záródású ablak látszik, fölöttük kis körablakok. Az erkélyek ablakait egy-egy, az erkélyt lezáró, tört vonalú párkányt tartó herma-alak választja el; alattuk lefelé keskenyedő, füzérrel díszített pilaszter áll, amely maszkos konzolra támaszkodik. Az erkélyek nyílásai alatt az emelet többi részéhez hasonlóan balluszteres mellvéd áll, a ballusztersorok között címerpajzs-szerű mezők sorakoznak. Mindkét erkélyt törtvonalú oromzat zárja le, amelyet levél és virágdísszel körülvett maszk díszít, és félkupolára emlékeztető kis bádogtető fed. A második emelet ablakai egyszerűbb kialakításúak. Az egyenes záródású nyílásokat vakolatból képzett füles keretek veszik körül. Az ablakpárkányokat volutás konzolok támasztják alá, köztük kagyló- és füzérmotívummal díszített ablakkötény. A tört szegmensíves, párkányprofilú szemöldököket akantuszos fejezetre emlékeztető konzolok tartják, a konzolok közti mezőt volutás, maszkos, füzérdísszel ellátott ornamentika tölti ki. Az egységesen kialakított nyílás-díszítésektől csak a középtengely különbözik. Földszintjén nyílik a félköríves, kovácsoltvas díszekkel áttört és míves kilincs-címmel ellátott kapu. Két oldalán egykor Sámson és Herkules szobra állt, ezek a közelmúltan tűntek el nyomtalanul a homlokzatról. A kapu fölött igényes kovácsoltvas mellvéddel ellátott erkély. Az erkélyt tartó két volutás konzolt gazdagon megrakott gyümölcskosár díszíti, fölöttük golyvázódik a földszintet lezáró tojásléces, fogsoros párkány. Az erkélyre kivezető ajtó nyílása illeszkedik az első emeleti ablakok sorába, csupán a fölötte megfigyelhető díszítés lényegesen gazdagabb az ablakokénál. A homlokzatot a tengelyekhez igazodó körablaksor zárja le, fölöttük erős kiülésű, fogrovatos, tojásléccel és akantuszos konzolsorral alátámasztott koronázópárkány, amely a homlokzatot tagoló falpilléreknél golyvázódik, a középtengely fölött pedig íves oromzattá magasodik. Az oromzati mezőt voluta- és levélsorral keretezett stilizált címerpajzs díszíti, amely évszámot vagy címert tartalmazhatott. A párkány fölött, archív felvételek tanúsága szerint, alacsony pillérekkel tagolt mellvéd húzódott, amelyet a homlokzati pilaszterek és a középtengelyt kiemelő oromzat fölött antik mitológiai alakok és kővázák díszítettek. Az épület nyeregtetejét elegánsan tagolták a hatalmas kémények. A homlokzat középtengelyében elhelyezett kapun keresztül jutunk az épület udvarába, a kapualjból jobbra nyílik az utcai szárny megközelítését szolgáló lépcsőház. A harántirányban nyújtott alaprajzú csehboltozatokkal fedett szakaszokból álló kapualj két falát maszkokkal díszített, szabálytalan ión fejezetes falpillérek, és hozzájuk hol balról, hol jobbról csatlakozó féloszlopok tagolják. Fölöttük a pilléreknél és féloszlopoknál golyvázódó párkány fut végig A pillérek között, néhol vakolatból készült profillal keretezett, bemélyített falmezőket alakítottak ki. Az épület udvari homlokzatainak felületképzését az utcai homlokzatokéhoz igazították: a földszinten rusztikázott, az emeleteken sávozott vakolattal találkozunk. A belső folyosós, bérház jellegű homlokzatok többszöri átalakítások nyomait mutatják: befalazott földszinti árkádok, átalakított és az épület egykori jó ízlésétől, jellegétől teljesen elütő ajtó és ablaknyílások tűnnek fel. Az udvar a hátsó, a főutcával párhuzamos utca felől is megközelíthető. A Hermann palota eklektikus épületének díszítőelemei leginkább a barokk formavilágából merítenek, szabályos elrendezése, de leginkább elegáns szobrászati elemei a stílus egyik legvonzóbb épületévé teszik az eklektikában egyébként meglehetősen gazdag városban.

A műemlék adatai Cím: Bulevardul Revoluţiei 103. Kód: AR-II-m-B-00561 Datálás: 1871–1874, többször átalakítva Történeti adatok A városvezetésben először az 1867-es kiegyezést követően merült fel új városháza és színház építésének igénye. Atzél Péter polgármester vezetésével a városi tanács megszavazta bankkölcsönök felvételét; a két épület összköltségeit 700 ezer forintra becsülték. A két épület közül először a színház tervének megvalósításához kezdtek hozzá 1871-ben, Czigler Antal aradi építész (esetleg fia, Győző) tervei alapján. Az épület három év alatt készült el, eredetileg 1200 néző befogadására volt alkalmas.1874-ben avatták fel nagy ünnepség keretében, Ferenc József jelenlétében. Bejárata a mellette álló Fehér kereszt szálló felől nyílott (tehát nem a Főtér felőli oldalon, mint ma), homlokzata klasszicista elemekben volt gazdag, belsejét neobarokk díszítőelemek jellemezték. A mennyezetképeket Lotz Károly tervei alapján Györgyössy Rudolf aradi tanító és festő készítette el. Az épület 1883-ban leégett, újjáépítésével Halmay Andor aradi műépítészt bízták meg. A megújult színház 1885 októberében Csíki Gergely egy darabjának bemutatásával nyílt meg. 1913-ig, a Szántay Lajos által tervezett kultúrpalota felépüléséig a színház első emelete adott otthont az Ereklyemúzeumnak is. A belső díszítéseket, akárcsak Hermann Gyula bérpalotáján, Tóth András épületszobrász (Tóth Árpád költő édesapja) készítette. Az épület 1955-ben ismét leégett, négy évig tartó újjáépítése során belső terét teljesen átalakították, de külsejét is jelentősen módosították. Főbejáratát ekkor helyezték át a Főtér felőli oldalra, főtéri homlokzatát megmagasították, Milos Cristea tervei alapján ekkor készült el a homlokzatot meghatározó oszlopsor. A nézőtéri férőhelyek számát ekkor jelentősen csökkentették, viszont kialakítottak egy Stúdió-termet az emeleti szinten. A műemlék leírása A jelenleg álló négyzetes alaprajzú színházépület Arad főútjának közepén áll, az út két oldalról megkerüli. Főhomlokzata a Főtér felé, hátsó oldala a Szabadságtérre néz. A főhomlokzat képét az öttengelyes, emeleti szintjein korinthoszi fejezetes oszlopsorral kiemelt középrizalit határozza meg. Ennek két oldalán egymással szimmetrikusan kialakított háromtengelyes szakaszok állnak. A földszintet és magasföldszintet magába foglaló alsó szint homlokzatfelülete a rizaliton sávozott, ennek középső három tengelyében magas, félkörös záródású bejárati fülkék nyílnak. A két háromtengelyes szakaszon mind a földszint, mind a magasföldszint ablakai egyenes záródásúak, alacsonyak, a falfelületek itt rusztikázottak.

A műemlék adatai Cím: Bulevardul Revoluţiei 61. Kód: AR-II-m-B-00543 Datálás: 1905–1906 Történeti adatok A templom alapkövét 1905. március 15-én helyezték el, 1906 szeptemberében pedig már fel is avatták a Szántay Lajos tervei alapján és Frick József építőmester felügyelete alatt elkészült épületet. A tervező számára a kihívást az jelentette, hogy a rendelkezésére álló keskeny téren olyan épületet állítson, amely egyúttal nem zárja el a templom mögötti törvényszék épületét a főúttól. A háborús károkat az 1956-os javítás alkalmával állították helyre, a templom 50. évfordulója alkalmából. Ezt követően 1981-82-ben kisebb javításra, majd 1992-94-ben a templom teljes körű helyreállítására is sor került. A műemlék leírása Az evangélikus templom a város főútja mentén, a Luther téren áll. A szabadon álló, keletelt neogót templom háromhajós, kereszthajós épület, kelet felől poligonális szentéllyel, nyugaton kissé a homlokzat elé állított toronnyal. A kereszthajó két vége a szentélyhez hasonlóan poligonális záródású. (Mivel a kereszthajó a szentélynégyzeten halad keresztül, az egymáshoz csatlakozó poligonális záródások hatalmas szentélyfejként hatnak.) Az épület külső részének jellegét az alkalmazott gótikus elemek mellett, a vörös klinkertéglából készült nyíláskeretek, támpillérek, párkányok és különböző díszítőelemek valamint a világos vakolt falfelületek váltakozása adja.

A műemlék adatai Cím: Str. Dunării 170. Kód: AR-II-a-A-00500 Datálás: 1760–62 Történeti adatok 1760. május 15/26-án Sinesie Jivanovici ortodox püspök szerződést kötött Egidius Ienowein aradi építőmesterrel a templom és a hozzátartozó kúria valamint a gazdasági épületek felépítésére. A szerződésben rögzített alaprajzi és építészeti részletek jelentősen különböznek az elkészült épülettől, talán anyagi okokból kerülhetett sor az eredeti tervek módosítására. Az épületcsoport jó két évtizeden keresztül az aradi ortodox püspökség székhelye volt, majd a püspökség nyári rezidenciájaként működött. A templom, a 19. század első felében, a szerb és a román ortodox egyház szétválásáig (1864), az Arad-Gáj-i ortodox közösség plébániatemplomaként működött. A szétválás után a román közösség az első világháborúig tovább használta, a háború után pedig felépítettek egy új templomot a városnegyed központjában. Ezt követően 1955-ig gyakorlatilag használaton kívül állt, ekkor alapították meg itt a ma is működő ortodox női kolostort. A templom eredeti ikonosztázát 1767-ben a neves festő Stefan Tenecki festette, a festmények ma a kolostorban működő egyházi múzeumban láthatóak. A műemlék leírása Arad észak-nyugati szélén, a Gáj nevű városnegyed peremén áll az Oszlopos Simeonnak szentelt ortodox női kolostor. Az épületegyüttes részét képezi a 18. században épült templom, az északi falához csatlakozó, vele egy épülettestet képező kúriaépület, valamint az udvart keretező gazdasági épületek, amelyeket azonban a 20. század folyamán jelentősen átalakítottak. A templomot és az egykori kúriát magába foglaló, összetett nyeregtetős épület U alaprajzú, a keleti homlokzat két végén, szimmetrikusan elhelyezkedő, a homlokzat síkjából kiugró poligonális záródásoknak köszönhetően. Az épület déli oldalának mentén helyezkedik el a kis, keletelt, egytornyos teremtemplom, amelynek sokszögű szentélyzáródása az alaprajz egyik, fennemlített meghatározó eleme. Az északkeleti sarokban kialakított kis házikápolna funkcionálisan is magyarázza a másik poligonális záródást. Az épület homlokzatai, építészeti részletei, vakolatdíszei barokk kúriák jellegzetes vonásait idézik. A nyugati homlokzat központi részét öt árkáddal megnyitott tornác alkotja. A ma egyházi kiállítótérként működő épület bejárata a tornác középső árkádjának vonalában nyílik; a kőből faragott, íves záródású füles ajtókeretet barna olajfestékkel festették le. Az ajtót jobbról és balról egy-egy egyenes záródású ablak veszi közre. A tornáctól délre helyezkedik el a templom nyugati része fölé emelkedő, és a homlokzat elé enyhe rizalitként előreugró torony, amely nemcsak a nyugati homlokzatot, de az épület egészét meghatározza. A tornyot összetett, gazdagon tagolt övpárkány osztja két részre; az alsó rész sarkait ión fejezetes, a felső részét korinthoszi fejezetes pilaszterek díszítik. Nyugati oldalának alsó szintjén egyenes záródású kőkeretes bejárat nyílik a templomba, második szintjén félkörös záródású, lefelé enyhén szélesedő ablak látható. Az övpárkány feletti harangszintet a toronynak mind a négy oldalán félkörös ablak nyitja meg. Az ablakokat gazdag, volutákból alakított vakolatdísz keretezi, a szegmensíves szemöldök alatt áttört címerpajzsra emlékeztető dísz látszik. A sarkokat díszítő pillérek fölött, a tornyot többszörösen összetett óraíves párkány zárja le. Alacsony, íves vonalú sisakja bádogozott. A déli homlokzat nyugati szélén látható egyenes záródású ablak a pronaos toronyalj mellett elhelyezkedő kis terébe nyílik; a homlokzat keleti végén pedig az a két, szegmensíves záródású, vakolt kerettel és tört vonalú, íves szemöldökkel ellátott ablak helyezkedik el, amely a templomtér második és harmadik szakaszát világítja meg. A második szakaszban ezenkívül, közvetlenül az ablak alatt, egyenes záródású ajtó nyílik, amelynek záródását virágfüzérrel ellátott, vakolatból képzett keret díszíti. A nyugati oldal jellegzetes, tornácos volta ellenére, az épület fő nézetének inkább a keleti homlokzat tekinthető; déli oldalán a templom szentélyének sokszögű záródása, északi oldalán a szentélynek megfelelően, azzal szimmetrikusan a kúria belsejéből megközelíthető kis házikápolna poligonja ugrik ki a homlokzat vonalából. A két sokszögű kiugrás zárja közre a homlokzat központi, négytengelyes szakaszát. A teljes keleti oldalt párkányfejezetes pilaszterek tagolják. A középső két tengely enyhe rizalitként ugrik a homlokzat vonala elé, fölötte volutákra támaszkodó, íves oldalú oromzat emelkedik, amelynek közepét ovális ablak töri át. Az ablakot legyezőre, vagy szárnyakra emlékeztető vakolatdíszek veszik közre, fölötte kagylós dísszel ellátott szemöldök. Az oromzat vakolatból kialakított, stilizált címerpajzzsal zárul. A homlokzat poligonális záródások által közrezárt szakaszának négy vakolt kerettel ellátott füles ablaka a rizalit által meghatározott ritmushoz igazodik: a rizalit két díszesebb ablakához kis, legyezőmotívummal díszített csúcsos szemöldök, a két szélső ablakhoz íves szemöldök tartozik. Az épület északi homlokzatát négy, a homlokzaton egyenletesen elosztott, vakolt kerettel és íves szemöldökkel ellátott ablak nyitja meg. Az első kettő alatt pinceszelőző, a harmadik alatt pedig a pince portikusz-szerű bejárata nyílik. A homlokzat egyébként nélkülöz minden egyéb vakolatdíszt vagy tagolást. A templombelsőbe a nyugati oldalon nyíló bejáraton át juthatunk, amely a csehsüvegboltozattal fedett toronyaljon át vezet a templomtérbe. A toronyalj, a tőle északra és délre elhelyezkedő kis négyzetes terekkel együtt képezi az ortodox templomokban elmaradhatatlan, úgynevezett pronaost. A pronaos északi vége íves fülkében végződik, ennek funkciója ismeretlen, annál is inkább, mert a fülke mélyén egykor ajtó nyílt a kúria irányába. A tulajdonképpeni templomtér három csehsüvegboltozatos szakaszból és a belülről félkörös szentélyzáródásból áll. Az első, keskenyebb boltszakasz teljes szélességében karzat húzódik, amelyhez kis falépcső vezet fel. A (nyugatról számított) második boltszakasz déli oldalán, valamint a harmadik szakasznak mind az északi mind a déli oldalán egy-egy szegmensíves ablak nyílik. Az ikonosztáz mögötti teret a szentély keleti falában nyíló, egyenes záródású ablak világítja meg. A templomteret párkányfejezettel ellátott páros falpillérek tagolják, ezek felületét részben növényi ornamentika, részben műmárványozás borítja. A templombelső gazdag kifestése többszörösen felújított és átfestett, nyomait sem mutatja már az eredetinek. Hasonlóképpen, a templom eredeti ikonosztázát is eltávolították néhány évvel ezelőtt (darabjai ma a kolostor múzeumában láthatóak), és egy új, Piatra Neamţ környéki festő munkájával pótolták. Az ikonosztáz előtt álló, Máriát ábrázoló kegykép az alapítással egyidős, a 18. századi szerb ortodox közösség ajándéka a templom számára. Az oltár előtt, a templomhajóban, kereszttel jelölt sírkő alatt nyugszik a templom alapítója, Sinesie Jivanovici.

Utazás, látnivalók Arad - Pádovai Szent Antal templom. A templom monumentális épülete 1902-1904 között, Tabacovics, Emil tervei alapján készült.

A műemlék adatai Cím: Str. Horia nr. 3 Kód: AR-II-m-B-00525 Datálás: 1905/1911 Történeti adatok Arad központi részén, a főúttól alig néhány lépés távolságra, a Horia utca és az Episcopiei utca sarkán áll az egykori tulajdonosáról és tervezőjéről Szántay-palotának nevezett épület. A műemlék leírása A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot hatszögű, többszörösen tagolt, párkányokban, nyílásokban, maszkos és növényi díszítőelemekben gazdag gúla alakú, kőből és díszbádogból alakított „toronysisak" hangsúlyozza. A torony három oldalának homlokzata gyakorlatilag azonos kialakítású: alsó szintje sávozott, az egyszerű téglalap alakú ablakok vállmagasságában az egyik sávon végigfutó, korongokból álló vakolatdísszel. A földszintet lezáró, egyszerű lemezprofilú párkány az első emeleti erkélyek járószintjével esik egybe. A torony mindhárom oldalán kialakított erkélyek mindegyikét kovácsoltvas mellvéddel látták el, amelynek a múzsák hárfájára emlékeztető fő motívuma többször is visszatér az épület díszítésében. Az erkélyek két oldalán, alacsony pilléreken antik mitológiai alakokra emlékeztető atlasz és kariatida áll, ők tartják a második emeleti erkélyek konzolait. A lakásokba vezető ajtók félkörös záródásúak. Az erkélyek közti falfelületeket függőlegesen sávozott, a sávok aljában levélornamentikával ellátott vakolatdísz tagolja. A második emeleti erkélyek vas-mellvédje talán kevésbé elegáns, itt inkább a nyílásokon és nyíláskereteken van a hangsúly. A hármas tagolású nyílások egy szélesebb, egyenes záródású ajtóból és közvetlenül mellette elhelyezett, egészen keskeny, az ajtóval azonos magasságú, félkörös ablakokból állnak. A három elemet egymástól elválasztó keskeny falsávot egyszerű, geometrikus vakolatdísz emeli ki. A fölöttük elhelyezkedő szemöldököt két négyzetes konzol támasztja alá a nyílásokat elválasztó falsávok fölött. A torony három oldalának különbségei csak itt kezdődnek. A sarok-oldal homlokzatát fogrovatos párkány zárja le, fölötte szegmensíves, levélornamentikával díszített oromzat, amelyet kis sarokpillérek választanak el a másik két oldal oromzatától. A torony két oldalhomlokzatán a második emeleti erkélyek két oldalán egy korongból kiinduló, három sípszerű vakolatdíszt alakítottak ki; az erkély szemöldökpárkánya fölött keskeny, levélornamentikával dúsan kitöltött falmező húzódik. A fogrovatos párkány helyén e két oldalon indadíszes fonat fut, amely csak a szemöldökpárkány fölött szakad meg. A két oldalhomlokzat fölött kialakított félkörös oromzat orommezejében három részre osztott, lekerekített sarkú, félkörös ablak nyílik. A hosszabb, Horia utcai homlokzat a saroktornyot követően 3+5+3+1+3+3 tengelyes, ahol a háromtengelyes szakaszok - néhány apró különbségtől eltekintve - egymással megegyező kialakításúak: a középső tengely két emeleti szintjét poligonális zárterkély emeli ki, alatta a földszinten nagyméretű, félkörös ablak nyílik. Az első és a harmadik tengely ablakai egyenes záródásúak. Könyöklőpárkányuk és a záródásukban megjelenő zárókőszerű elem is vakolatból alakított. A földszinti fafelületek sávozottak, az ablakok vállmagasságában, akárcsak a torony homlokzatán, korongos vakolatdísz fut végig. A zárterkélyek konzolos alátámasztásúak, alsó felületükön volutából kiinduló dús levélfüzér fut végig. Az erkélyek első emeleti keskeny, magas ablakát kétoldalt téglalap alakú falmező kíséri, az ablak fölött levélfüzérektől átszőtt volutás, női maszkkal díszített ovális mező látható. Efölött húzódik a második emeleti ablakok vakolt, konzolos könyöklője. Az egyenes záródású páros ablak egyébként minden díszítéstől mentes. Az erkély két ferde oldalán mind az első, mind a második emeleten kisméretű keskeny ablakok nyílnak. Az erkélyhomlokzatot gazdag levél- és virágdísz zárja le, minden ablak fölött, az előbbihez hasonló, a növényi füzérek által körülvett ovális mezőkkel. Az első és a harmadik tengely egyenes záródású ablakai alatt balluszteres mellvéd húzódik, fölöttük konzolok által tartott háromszögű oromzat, amelynek mezejét volutákból, szalagokból, füzérekből álló vakolatdísszel töltötték ki. Az ablakok két oldalán, akárcsak a zárterkélyek esetében az első emeleten egy-egy téglalap alakú vakolatmező látható. A második emeleti ablakok lényegesen egyszerűbbek. Könyöklőpárkányuk két végén egy-egy szőlőlevél látható, szemöldöküket geometrikus díszű konzolok tartják, záradékukat vakolatból imitált zárókő díszíti. A háromtengelyes homlokzatok mindegyikét fogrovatos koronázó-párkány zárja, fölötte ballusztersort imitáló, áttört attikafal. A Horia utcai homlokzat részét képezi az az öttengelyes szakasz, amely, akárcsak a torony oldalhomlokzatai, és a bejáratot is magába foglaló egytengelyes szakasz a homlokzat többi részéhez képest egészen enyhén kiugrik. Földszinti falfelületeit rusztikázott vakolat fedi, félkörös ablakai között, a záradék magasságában az ablakívekhez igazodó volutás, indadíszes tükrök. A második emelet ablakai alatt díszes kötények sorakoznak, ezeket felváltva díszíti imitált balluszersor illetve a földszinti ablakközöket díszítő tükrökhöz hasonló ornamentika. Az ablakokat mindkét emelet szintjén pilaszterek választják el egymástól, ezek lábazatát két-két egymásnak háttal fordított voluta és akantuszlevelek díszítik, párkányfejezetüket dús lombornamentika. Ez alatt, a pillérek törzsén babérkoszorúból leeresztett három vakolt síp látszik. A szintén félköríves záródású első emeleti ablakok nyílószárnyainak formája, osztása is alapvető részét képezi a homlokzatképnek. Az ablakok fölötti íves szemöldököt geometrikus díszű konzolok tartják, az ablak záródásában stilizált, vakolatból készült zárókő. A második emelet egyenes záródású párosablakai viszonylag egyszerűek, könyöklőjük és szemöldökük a párosablak tagolását követi. A homlokzatot a tengelyekhez igazodó szegmensívek sorából álló, erős kiugrású párkány zárja, amely egyúttal az oromzatot is alátámasztja. A középen íves oromzat mezejét kettéosztott, az oromzat formáját követő ablak töri át, amelynek osztóját elegáns női maszk díszíti. Az íves központi ablak két oldalán, a homlokzatot tagoló pillérek fölött alacsony, kannelúrázott törzsű, ión fejezetes pillérek állnak. Az oromzat mögötti tetőt domborított, füzérekkel díszített, és nyílásokkal áttört bádoglemezből készült lezárás fedi. A homlokzat egytengelyes, szintén enyhe rizalitként a homlokzat síkja elé állított szakasza foglalja magába a földszinten a középen megtört szegmensíves lezárású nagykaput. Eredeti ajtószárnyait festett üvegablakok törik át. A tengely homlokzat-kialakítása részleteiben is egyezik a saroktorony főhomlokzatával. Az első emeleti erkély félkörös ajtajának két oldalán itt is egy atlasz és egy kariatida figura áll, hiányos antik öltözékben, mellettük függőlegesen sávozott vakolatdísz, a vakolatsávok aljában levéldísszel. A második emeleti erkélyablakok és a köztük nyíló ajtó, a mellettük kialakított jellegzetesen szecessziós vakolatdíszek, a homlokzatot lezáró indadíszes fríz, a délkörös oromzat és annak mezejében kialakított háromosztatú ablak, mind a saroktoronyról ismerős elemek. A homlokzat utolsó két háromtengelyes szakaszát középen (a 3. és 4. tengely között) mindkét emeleti szinten húzódó közös erkély kapcsolja össze egyetlen hattengelyes szakasszá. A hatodik tengely földszintjén keskeny gyalogkapu nyílik. Az Episcopiei utcai homlokzat lényegesen rövidebb, kialakítása is egyszerűbb. Ezen az oldalon 4+1+4 tengely csatlakozik a saroktoronyhoz. Bár a homlokzat díszítőelemekben kétségkívül szegényesebb, alapvető részletei a Horia utcai homlokzat elemeit ismétlik. A földszint itt is sávozott, korongos vakolatdísszel. Az ablakok ezen az oldalon mindhárom szinten egyenes záródásúak, az első emeleten felváltva mutatva a Horia utcai homlokzat első és második emeleti ablakainak keretdíszeit. A fogrovatos párkány és a tengelyek fölött balluszersort imitáló áttört attika-fal itt is megjelenik. A két négytengelyes szakaszt egymástól elválasztó tengely földszintjén nyílik az a keskeny gyalogkapu, amely furcsa módon a ház legelegánsabb lépcsőházába vezet. A kapu fölött kis, kovácsoltvas ráccsal védett ablak található, amelynek két oldalán az emeleti zárterkélyt tartó maszkos konzolok helyezkednek el. Az erkély alsó felületét levél és gyümölcsdíszes sávok és mezők tagolják. Az erkély első és második emeleti kialakítása követi a homlokzat többi részének képzését, igazodik a megfelelő szint ablaktípusaihoz. Csak lezárásában jelentkezik különbség, így emelve ki a bejárati tengelyt: A szegmensíves, fogrovatos párkány alatti orommezőt itt is növényi ornamentikával, volutákkal keretezett tükör díszíti. A palota keskeny belső udvara körfolyosós, nyílásai egyszerűek, a kovácsoltvas korlát is lényegesen visszafogottabb, mint az utcai homlokzatokon. Az épület már említett elegánsabb lépcsőháza az Episcopiei utcáról nyílik. Az utcáról felvezető néhány vörösmárvány lépcső, kör alaprajzú magasföldszinti, előcsarnok jellegű térbe vezet, amelyet az emeletre vezető lépcsők korlátjával azonos kiképzésű, lantmotívumos, kovácsoltvas mellvéd keretez. Elegáns mozaikpadlójával a lépcsőház emeleti szintjein is találkozunk. Az innen az emeletekre induló lépcsőkarok nagyrésze íves, és a magasföldszinti kis csarnokhoz igazodva a lépcsőházat felülről megvilágító festett üvegablak is kör alakú.

Cím: Piaţa Sârbească 1. Kód: AR-II-m-B-00562 Datálás: 1698–1702 Történeti adatok A templomot, amely Arad legrégebbi épületeként van számon tartva, 1698 és 1702 között Jovan Popović Tekelija kapitány alapította, a családjukkal együtt Aradon letelepedő szerb határőrök (a források szerint 300 gyalogos és 200 lovas) számára. A templom elkészültéig fából épült elődje, egy Szent Miklósnak szentelt kápolna, amely néhány utcával távolabb (a mai Csajkovszki utca területén) épült, szolgálta a közösség igényeit. Ez az épület valószínűleg a kuruc sereg ostromakor, 1707-ben vagy 1708-ban égett le. A Szent Péter és Pál templom építésekor a helyén állt és lebontott középkori épületek köveit is felhasználták. Az épület jelenlegi képét 1790 és 1822 között nyerte el, amikor Sava Tekelija, az alapító dédunokája (aki önéletrajzi írásában erről be is számol) oroszországi mesterekkel tornyát megmagasította. 200 dupla aranytallért adományozott csak a toronygomb aranyozásához. A templom előző ikonosztázát 1772-ben az ismert nevű aradi festő Stefan Tenecki festette, ezt azonban a 19. század hatvanas éveiben eltávolították és a temesfűzkúti (Fiscut) templomnak adták el, ahol ma is látható. Ekkor készült el a ma is használatos, Mihaijlo Ianić által faragott és Nikola Alexić által festett ikonosztáz. Ugyanő festette a boltozat freskóit. A templom stallumait Stefan Alexić díszítette. A templom belső kifestését 1902-1903-ban Nikola Alexić unokája, Stefan Alexić restaurálta, - egy részüket jelentősen átfestette. Ismételt restaurálásukra 2002 és 2008 között került sor. A templom körüli temető felszámolásakor a jelentősebb sírköveket a templom falába illetve fala köré építették, itt nyugszik többek között Sava Arsić, Arad egykori szerb polgármestere is. A hajó alatti kriptába a szerb közösség nagy mecénását, Sava Tekeliját és családjának férfi felmenőit, míg az az előcsarnokba a nőtagokat temették. A templom szomszédságában áll a Tabakovits Emil által a huszadik század elején tervezett úgynevezett Szerb palota szecessziós épülete, az aradi szerb-ortodox egyház székhelye. A műemlék leírása A Szent Péternek és Pálnak szentelt szerb ortodox templom a város keleti részén áll, abban a városrészben, amelyet szerb nemzetiségű lakóiról Rácz-fertálynak (Civitas Rasciana-nak) neveztek. Az épület egyhajós, téglalap alaprajzú, hozzá kelet felől félkörös szentély csatlakozik. Nyugati homlokzata fölött karcsú torony emelkedik, a torony alatt nyílik a templom főbejárata; északi és déli bejáratai előtt kis portikusz áll. Az épület homlokzatainak egyenletes, nyugodt, klasszicizmusra utaló ritmusát az egyes tengelyeket elválasztó pilaszterek adják. A nyugati homlokzatot négy pilaszter tagolja, a középső tengelyben a torony enyhén a homlokzat síkja előtt áll, két szélét újabb két pilaszter hangsúlyozza, aranyozott, ion fejezetükről a copf stílusra utaló füzérek lógnak. A homlokzat alsó szintjét a klasszikus szerkezetet idéző párkány zárja le, a falpillérek fölött metopékkal, alattuk cseppekkel. A párkány fölött a torony testét két oldaláról íves oromzat támasztja, a torony sarkain vakolt armírozás, nyugati homlokzatának közepén, az oromzat szintjén vékony füzérrel díszített körablak. A szintet erős kiugrású tagolt párkány zárja le, amelyet a torony fölső, harangszintjétől keskeny, fonott gyűrűmotívummal díszített mező és újabb gazdagon profilozott párkány választja el. A harangszintnek mind a négy oldalát félkörös, zsalugáterekkel zárt ablakok törik át, körülöttük vakolatból alakított keret, fölöttük copf-motívum. A torony sarkait itt is ion fejezetes pilaszterek emelik ki, fölöttük mind a négy oldalon az órát magábafoglaló sáv következik, majd az azt lezáró, gazdagon tagolt, óraíves párkány. A szintén copf elemekkel díszített rézsisakot is félkörös, zsalugáteres ablakok törik át. Az északi és a déli homlokzat teljesen azonos kialakítású: öt, szegmensíves záródású ablakkal megnyitott tengelyét egyszerű falpillérek választják el egymástól, amelyek fejezetzónája a nyugati homlokzaton is látott klasszikus, metopés párkánnyal esik egybe. Az ablakok alatt és fölött kiemelt, de díszítetlen falmezők hangsúlyozzák a tengelyt. A középső tengelyben mindkét oldalon kis, oszlopokra támaszkodó, háromszögű timpanonnal lezárt portikusz áll a bejárat előtt. A keleti homlokzatot a hajónál kicsit keskenyebb félkörös szentély alkotja, itt is az eddigiekben látott pilaszterek tagolják az épületrészt három szakaszra. A szakaszok mindegyikét az északi és a déli homlokzaton nyíló ablakokkal megegyező típusú és díszítésű ablakok törik át. A szentély falai előtt állnak a templom körüli temetőből fennmaradt szerb előkelőségek síremlékei. A templom belsejét páros falpillérek tagolják, amelyek kosáríves dongaboltozatot támasztanak alá, a falpilléreknek megfelelő páros hevederekkel. A pillérek közti falmezőkben, a dongaboltozatba a szegmensíves ablakokat lezáró háromszögű oromzatok vágnak bele. A pillérek aranyozott ion fejezetei a nyugati homlokzat pilaszterfejezeteit idézik. A falakat és a pillértörzseket szürkés műmárványozás borítja. A templom nyugati végén két szabadonálló oszlop tartja az épület íves mellvéddel ellátott énekes karzatát. Az északi és a déli bejárattól alig egy méternyire nyugatra széksor választja ketté a templom terét. Hasonló széksorok állnak a templom falai mellett körben. Közvetlenül a szentély és a hajó csatlakozásánál áll a 19 századi ikonosztáz, amelynek két regiszterben elhelyezkedő, félkörös festményei minden részletükben az aradi román ortodox katedrális ikonosztázának képeit követik; festőjük is azonos Nikola Alexić személyében. Az ikonosztáz oszlopokkal tagolt architektúrája folytatódik az északi és a déli falon elhelyezett stallumok háttámláján. A hajó közepén a templom padlójának egyik márványlapján cirill betűs felirat jelzi Sava Tekelijának és családjának sírhelyét. A boltozatot díszítő képek részben bibliai, részben a szerb történelmet idéző jeleneteket ábrázolnak. A szentély félkupoláján Mózes alakja jelenik meg, majd az első boltszakaszban az Atyaisten angyalok és a négy evangélista közt. A második boltaszakasz északi oldala egy ószövetségi jelenetet mutat: Jákob anyja segítségével, csalással megszerzi vak apjától, Izsáktól az elsőszülöttnek járó áldást. A boltozat déli oldalán Krisztus egyik csodája jelenik meg. A keletről számított harmadik boltszakasz északi oldalán Stefan De čanski szerb király jelenik meg, amint alamizsnát oszt a népnek, a déli oldalon pedig Szent Száva, amint megáldja a köré gyűlt ifjúságot. Az utolsó boltszakasz a Születés jelenetét mutatja, valamint Szent Pétert és Krisztust a vízen. Cím: Piaţa Sârbească 1. Kód: AR-II-m-B-00562 Datálás: 1698–1702 Történeti adatok A templomot, amely Arad legrégebbi épületeként van számon tartva, 1698 és 1702 között Jovan Popović Tekelija kapitány alapította, a családjukkal együtt Aradon letelepedő szerb határőrök (a források szerint 300 gyalogos és 200 lovas) számára. A templom elkészültéig fából épült elődje, egy Szent Miklósnak szentelt kápolna, amely néhány utcával távolabb (a mai Csajkovszki utca területén) épült, szolgálta a közösség igényeit. Ez az épület valószínűleg a kuruc sereg ostromakor, 1707-ben vagy 1708-ban égett le. A Szent Péter és Pál templom építésekor a helyén állt és lebontott középkori épületek köveit is felhasználták.

A műemlék adatai Cím: Bulevardul Revoluţiei 75. Kód: AR-II-m-B-00548 Datálás: 1874–76 Történeti adatok A régi városi sópajta és az elé állított Nepomuki Szent János szobor helyén épült fel. Mögötte az ötvenes években még vadkacsára vadásztak. A műemlék leírása A négyzetes alaprajzú, belső udvaros, sarokrizalitos épület főhomlokzata a város főútjára/főterére néz, hátsó homlokzatának középső szakasza pedig a Drăgălina utca felé nyitott. Innen közelíthető meg az udvar. Az alapvetően kétszintes épület főhomlokzata 2+6+3+6+2 tengelyes; a középső három, rizalitként kialakított tengely kialakítása hangsúlyozza igazán az épület jelentőségét. Három félkörös záródású árkáddal megnyitott átjáró alkotja a rizalit földszintjét, az első emeleti szakasz hasonló kialakítású, árkádos erkély. Az árkádokat a földszinten egyszerűbb, az emeleten díszesebb pilaszterek választják el egymástól; az emeleti pilaszterek között, az árkádzáródások mellett kialakult mezőket vakolatból képzett füzérek díszítik. A terasz minden nyílását balluszteres mellvéddel látták el. Az első emelet fölött páros konzolokkal alátámasztott fogrovatos övpárkány húzódik, fölötte emelkedik az egyenes záródású párosablakokkal áttört, a középrizalitot hangsúlyozó második emeleti szint, amely a rizalit két oldalán, a tetősík fölött is folytatódik, a rizalit homlokzatához képest visszalépcsőződve - egy-egy tengely erejéig. A tengelyeket egyszerű, sávozott törzsű, ión fejezetes pilaszterek választják el egymástól. A rizalitot háromszögű oromzat zárja le, mezejében Arad címere. Efölött emelkedik az épület harangtornya. A tető fölötti első szint sarkait armírozást imitáló vakolat díszíti; oldalait kis, négyzetes, háromszögű oromzattal ellátott ablakok törik át. A torony két szintjét konzolokkal alátámasztott párkány választja el egymástól. A következő szintet ión fejezetes oszlopokkal alátámasztott félkörös árkádokból álló, körüljárható galéria alkotja. A sarokoszlopokat egy-egy vaskosabb pillérrel erősítették meg. Az árkádok fölött található az óra, amelyet óraíves párkány követ. Efölött emelkedik a torony legfölső szintje, tömör mellvéd mögötti körüljáróval, annak közepén pedig az eddigi toronyszinteknél keskenyebb, azokhoz képest visszalépcsőződő szinttel, amelynek négy oldalát kis, félkörös záródású ablak nyitja meg. Ezt a szintet zárja le a gúla alakú, bádogozott toronysisak. A rizalit két oldalán elhelyezett hat-hat tengely szabályos, szimmetrikus kialakítású. A földszintet hat félkörös záródású ablak töri át, a falfelület sávozott, az ablakok körül azok vonalát követi. Az ablakok alatt, azoknak megfelelő elrendezésben fektetett téglalap alakú, egyszerű pinceablakok nyílnak. A két szintet összetett, többszörösen tagolt övpárkány választja el egymástól. A második emelet egyenes záródású ablakait egyszerű, párkányfejezetes pilaszterek veszik közre, lezárásukat háromszögű timpanonok képezik. A konzolokkal alátámasztott koronázópárkányt ezeken a szakaszokon füzérekkel és egyéb növényi díszekkel borított fríz egészíti ki. Az épület két sarka ismét rizalitként a homlokzatsík elé ugrik, nyílásainak kiakalítása a homlokzat többi részéhez igazodik. A földszinten félkörös záródású páros ablak nyílik, amelynek két nyílását sávozott vakolatból képzett mező emeli ki, és félkörös, szintén a vakolatból képzett árkád fogja össze. Az emelet egyenes záródású párosablakát is pilaszterek választják el egymástól, illetve határolják két oldalról, lezárásukat egy közös, háromszögű oromzat képezi. Mindkét szint falfelülete sávozott. A koronázópárkányt itt erős konzolok támasztják alá, fölötte az ablakok tengelyében balluszterekkel áttört mellvéd áll, amely egyébként végighúzódik a teljes főhomlokzaton, a középrizalit fölött a második emeleti ablakok kötényét képezve. Hasonló, minden részletükben, díszítésükben megegyező rizalitokat alakítottak ki az épület mindegyik sarkán. A két oldalsó homlokzat szintén egymással megegyező kialakítású. A két sarki rizalit között, mindkét oldalon 15 tengelyt képeztek, a földszinten, akárcsak a főhomlokzaton félkörös záródású ablakok nyílnak, a falfelületek sávozottak. A középső, nyolcadik tengelyben mindkét oldalon félkörös záródású kapu nyílik. A második emeleten kannelúrázótt törzsű pillérek által közrezárt egyenes záródású ablakok, fölöttük háromszögű timpanon. A homlokzatot ezen a két oldalon is a főhomlokzatéval megegyező típusú főpárkány zárja le, a középső, 15 tengelyes szakaszon virág és füzérdísszel borított frízzel kiegészítve. A főpárkány fölött ezúttal is mellvéd látható. Az épület hátsó homlokzatán a két sarokrizalithoz mindkét oldalon 4-4 tengely csatlakozik, az épületszárny tehát középen megszakad, betekintést és bejárást engedve a belső udvarba. Ezt a szakaszt egyszerű kerítéssel zárták le a Drăgălina utca felé. A homlokzat kialakítása minden részletében megfelel a korábban leírtaknak. Lényegesen egyszerűbb, ám továbbra is igényes kialakításúak az épületszárnyak udvari homlokzatai. A három teljes épületszárny mindegyikének közepén egy-egy háromtengelyes, rizalitszerű épülettömböt helyeztek el, ezekben lépcsőházakat képezték ki. A főtér felé eső szárny udvari rizalitjának három oldala a földszinten három vakárkádot mutat, az emeleti homlokzatokat három félköríves ablak nyitja meg, amelyeket színes üvegablakok díszítenek. Az üvegablakoka férfiként ábrázolt Kronosz , a négy évszakot és a 12 hónapot mutatják női alakokként megszemélyesítve. A másik két rizalit kisebb kiülésű, ezért csak főhomlokzatukat nyitják meg ablakok. A földszint középső tengelyében bejárat nyílik, két oldalán egy-egy közös ívvel összefogott félkörös záródású párosablak; az emeleten pedig, mindkét oldalszárny rizalitján a földszinthez hasonlóan középen egy nagyméretű, félkörös záródású ablak látszik, jobb és bal oldalán pedig ugyancsak egy közös félkörív alatt nyíló félkörös záródású párosablak. Mindkét oldalszárny rizalitját háromszögű oromzat zárja le. Az udvari homlokzat összekötő szakaszait mind a földszinte, mind az emeleten változó szélességű, félkörös záródású nyílások törik át, amelyek az épület belső folyosóit világítják meg. A tengelyeket a teljes homlokzaton egyszerű, párkányfejezetes pilaszterek választják el egymástól, a falfelületek sávozottak.